[10-1]
 "Kint is alszunk?" esett le a dolog. Nem voltam felkészülve rá. Kissé elsápadhattam mikor végiggondoltam az egész dolgot. -Nem igazán..-feleltem kis idő múlva mikor már meg bírtam mukkanni. "Tehát akkor ott is alszunk… én és Ruka… jesszus mikre gondolok" ráztam meg egy kicsit a fejem. Persze úgy néz ki, hogy a kutyus is velünk lesz.. Plusz tãrsaság.. Na nem baj. -Na mindegy… lassan indulhatunk…-vakargattam a tarkóm és kezembe kaptam a szatyromat amit még a boltból hoztam magammal.
//folyt -> Erina-tó//
|
Végül felöltöztem teljesen, belenéztem a tükörbe még én magam se ismertem magamra, jó hogy kioktattak ez ügybe, felvettem még egy szemüveget, kissé a fétisem lett a hamis szemüveg, aztán Koura pillantottam ő is egész jó munkát végzett ezért bólintottam egyet, aztán elővettem egy hátitáskát és elkezdtem bepakolni néhány csere ruhát, aztán fürdőből pár dolgot, majd visszamentem a szobába.
-Felkészültél, hogy lehet, hogy ott alszunk a természetbe? Aludtál már kint? - tettem fel egy igen fontos kérdést, múltamra való tekintettel én többször is aludtam természetbe egy buli után, de belőle valahogy nem tudom kinézni.
-Még a konyhából kell pár dolog és mehetünk, azt hiszem Démont is visszük, jót tesz majd neki egy séta...
|
Amikor észre vettem hogy a kutyus vonszolna Ruka után, kissé feléledeztem és elindultam. Mikor beértem a szobába és megláttam a szőkeséget, első másodpercben kis sokk ért mivel nem szőke volt. Aztán persze leesett hogy paróka.. Majd utasítására szétnéztem a szekrényében. Kiválasztottam egy világos barnás színü parókát amit fel is vettem. Egy fekete farmert is találtam még ami jó méretnek tűnt, több dolgot nem találtam. Miután a nadrágotnis magamra aggattam még felkaptam egy napszemüveget is ami nagyon megbújt a szekrényben..
|
Figyeltem, ahogy Kou ügyködött a konyhámba, majd hirtelen megállt mint valami robot, frászt hoztam volna rá, ha odalépek mögé és kezet mosok, ezért felkeltem halkan a székről, két kézmuzdulattal szóltam Démonnak, hogy hozza utánam a fiút. Igy a kutya odament elkapta a nadrágja szárát és elkezdte utánam húzni fel a lépcsőn ahol a ruháimnak egy külön szoba volt. Én előre mentem és elkezdtem felvenni az ágyra kikészitett ruháimat, ami egy az én hajamnál rövidebb sötétbarna parókából állt, kék kontakt lencséből, egy trikóból illetve egy hosszú cipzáros pulcsiból, ami lelógott a combomig, meg persze egy egyszerű fekete nadrágból. Mire Kou felért paróka meg a lencse meg is volt, elég gyorsan tudok összekészülődni, hála a rutinnak. Közben gondolkoztam, hogy mit is adjak a fiúnak, de végül arra jutottam, hogy keressen magának valamit, sokféle parókám van, sokféle ruhám akad közte olyan is ami jó lehet rá.
-Siess...siess...-szóltam a fiú felé, mert jó lenne lassan indulgatni.
|
Miután Ruka letette az asztalra a reggelimet, leültem és elkezdtem enni. Körülbelül az étel háromnegyedénél jóllaktam, de nem mertem meghagyni a kaját, hátha megvetést kapok. Hozzám címzett mondata után csak bólintottam egyet végül az utolsó falatot is lenyeltem. Felálltam a székről és kezet mostam. Majd a pultnál állva elbambultam ami nálam úgy néz ki, hogy fapofãval bámulok az elöttem lévő dologra pislogás nélkül mint egy agyhalott.. Most is ez történt.
|
El kellett gondolkoznom, hogy kiszolgáljam-e vagy hagyjam rá a dolgot, de végül úgy döntöttem, hogy jó magam csinálom meg, mert ha rá bizom a végén összetör nekem valamit vagy megégeti magát mivel még meleg néhány dolog. Odamentem a pulthoz bedobtam két kenyeret a piritosba, majd tányéra helyeztem a maradék tánrottát, tettem némi fűszert a tetejére, hogy jobban nézzen ki, aztán a piritó csippanása után az is kiugrott onnan és a tányérra helyeztem, majd letettem mindent az asztalra. Nem tudtam kávét kér-e vagy valami mást, úgyhogy ezt kihagytam, gondoltam ha kell neki valami akkor majd szól.
-Nekem meg van az álruhám ha lehet ne menj messzire tőlem, mert nem fogsz felismerni parókában... -tettem hozzá miközben leültem és befezgettem a saját reggelim, de Démon gyorsabb volt igy ő elkezdett nálam kunyulni a reggeliből. Sóhajtottam egyet és egy kevés rántottát meghagytam neki, majd jeleztem hogy a székemre támaszkodhat, hogy elérje az asztalt.
|
Csengetés után már nyílt is az ajtó. Nem várt fogadtatásban volt részem. Enyhén szólva majdnem megállt a szívem amikor egy nagy kutya tepert le. Az egyensúlyozás nem ment sokáig így seggre estem a hides kövön majd összeszorítottam a szemem mert a kutya elkezdett nyalogatni. Érdekes hogy nem érezte meg rajtam a macska szagot.. Mikor leszállt rólam eme szeretnivalo eb, feltápászkodtam és beljebb léptem. Cipő le, majd oda álltam a reggeliző szőke mellé. -Hát akkor kérnék…-mondtam elgondolkozva. "Nem is reggeliztem… én hülye…"
|
Éppen ásitottam egyet mikor meghallottam a csöngő hangját, ritka volt hogy valaki csöngetett, ezért Démon rögtön izgatottá vált és az ajtóhoz rohant, bár nem ugarott mert rászóltam, lepődjön csak meg a látogatóm. Bögrével az egyik kezemben nyújtam a kilincshez, majd kinyitottam az ajtót. Raktam egy poló volt meg egy alsó, még nem volt kedvem felöltözni, viszont a lendülettel, hogy az ajtó nyilt, Démon támadásba lendült és leteperte a vendégemet. Kapucni ide vagy oda feltűnt, hogy Kou az, mást nem is vártam ilyen korán.
-Bocs a nyálasért... Démon... nem fejezted be a reggelit... - szóltam a kutyára mire abba hagyta a fiú nyalogatását és visszament a konyhába étkezni. Nagyobbra nyitottam az ajtót, hogy jöjjön be a fiú addig visszamentem a konyhába, mig beengedik magát és folytattam a reggelim, ami rántotta volt, piritós kenyérrel és kávéval persze.
-Te kérsz reggelit? Kicsit sokat csináltam... -kérdeztem a fiútól, bár nem tudtam, hogy a lakásba van-e már vagy még kint.
|
Hosszasan sétáltam végig az utcákon a földet nézve és a fülemben dübörgő zenét hallgatva. Út közben betértem egy boltba és vettem magamnak egy kis dobozos kaját, nem tudthattam, hogy kelleni fog-e. A kapucni jól takart, nem ismertek fel. Maxiumum "jajj de ismerős", nem hiszem hogy sokan ismernének.. Bár lehet hogy ez után jóval többen fognak. Mondjuk az eladó már nagyon nézegetett amikor fizettem úgyhogy gyorsan távoztam. Egyszer csak megszólalt egy ismerős hang a fülhallgatómban. Egy pillanatra megtorpantam az utcán. Ruka egyik dala szólt a rádióban, nem is tudom miért lepődtem meg ettől.. Folytattam utamat a Rukától kapott cetlivel a kezemben és nagyban néztem a házakat. "Mostmár közel kell lennem…" majd hirtelen megálltam. "Ez lesz az…" kis idő múlva már az ajtó előtt álltam amikor mégegyszer utoljára rápillantottam a cetlire. Miután megbizonyosodtam arról hogy e mögött az ajtó mögött a szőkeség fog állni, remegő kézzel nyomtam meg a csengőt aminek nem értem a miértjét.
|
Miután mindenki elhagyta a helységet én is igy tettem gitárral a vállamon. Sikeresen el is kerültem a menedzserem, kijelentkeztem a portásnál, szóltam neki hogy nem kell kocsit hivnia mert vonatozok. Kicsit meglepődött és ha ezt a menedzserem meghalotta volna tuti kinyir, de hát ez van. Kedvem volt vonatozni, igy ezt is tettem. Felvettem a kabátom mellé egy sapkát húztam a hajamra és egy hamis szemüveget remélve, hogy ez elég lesz. Vonaton viszont letámadtak, többen is felismertek, igy jópár aláirát és homályos selfie után megérkeztem haza. Ahogy nyilt az ajtó Démon letámadott és a nyakamba ugrott. A dög egy tibeti masztiff van mérete is súlya is, igy nekilökött az ajtónak, de agyon dögönyöztem. Aztán körbe néztem, hogy minden riasztó be van-e kapcsolva, majd lezuhanyoztam és bekóvályogtam az ágyba. Tv-t bekapcsolva hagytam Démonnak aki mellém heveredett és elaludtunk. Nem állitottam be ébresztőt, mivel felkelek a legkevesebb napfényre is, ahogy a szőrcsomóm is. Igy elég korán keltünk, szokásus rutin pedig elkezdődött. Kávé készités, reggeli osztás neki és nekem is. Sőt még annyi időm is volt, hogy útra valót készitsek magamnak, nem terveztem hogy Kounak is adok, gondoltam Ő pakol magának mert egész nap ott leszünk, talán még éjszakára is. Felnéztem az időre, ahogy az asztalnál szürcsöltem a kávémat a menedzseremtől kapott bögrőből amire a csodás becenevem volt irva. Innentől már csak Koura kell várnom aztán betámadjuk a szekrényem.
|
[10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
"Kint is alszunk?" esett le a dolog. Nem voltam felkészülve rá. Kissé elsápadhattam mikor végiggondoltam az egész dolgot. -Nem igazán..-feleltem kis idő múlva mikor már meg bírtam mukkanni. "Tehát akkor ott is alszunk… én és Ruka… jesszus mikre gondolok" ráztam meg egy kicsit a fejem. Persze úgy néz ki, hogy a kutyus is velünk lesz.. Plusz tãrsaság.. Na nem baj. -Na mindegy… lassan indulhatunk…-vakargattam a tarkóm és kezembe kaptam a szatyromat amit még a boltból hoztam magammal.