Név: Yuu Kei

Kor: 20

Munka: Idol

Típus: Énekes (Visual-kei)

Célpont: -

Külső: Nem egy totemoszlop, de azért elég magasnak számít a 178 centijével. Szép, izmos test, az átlagosnál csöppet sötétebb bőr társul a centikhez. Arca karakteres, mégis kellemes látványt nyújt. Érdekes, egyértelműen nem természetes, arany színű szempár terelheti el a figyelmet, a többnyire édes mosolyra görbült finom ívű ajkakról. Senki nem tudta megmagyarázni miért lett ilyen a szeme, de a hírnevére egy hatalmas lapáttal tett rá ez az egész dolog. „Átlagos”, barna, fél hosszú hajának végét egy kis vörös színnel dobja fel.
A visual-kei nem igazán látszódik meg az alap öltözködésén. Egyszerű ruhákat hord, bár vannak fura kiegészítői, amik régi szamuráj páncél darabjaira emlékeztetnek. Emellett látni nála néhanapján egy katanát is, ami biztonsági okokból életlen, de nagyon élethű. Egy-egy fotózás, vagy klip erejéig van, hogy megválik a felsőjétől, így nem titok, hogy bal karján végig tekereg egy sárkány, aminek a feje a lapockáján pihen.

Személyiség: A néha erőszakosnak titulált dalai miatt nem gondolná az ember, hogy Kei valójában egy nagyon kedves és szerény srác, aki imádja az édességeket és az állatokat.
Mindenkivel illedelmes, és tisztelettudó. Türelmes, nehéz kihozni a sodrából, de ha ez megtörténik, akkor jön az apokalipszis. Na jó, az talán nem, de őrjöngeni kezd és mindenkivel kiabál, még azzal is, aki amúgy nem érdemelné meg. Persze az érmének is két oldala van, pont úgy, mint neki. A jó magatartásról megfeledkezve, a „Carpe Diem!” elvet követi, vagyis az „Élj a mának!” napjain mindenféle hülyeségben benne van. Szeretné kiélvezni az életét, ezért enged azoknak az örömöknek, amiket szeret. Persze szem előtt tartja, hogy példát kell statuálni a viselkedésével, hisz szemek ezrei szegeződnek rá. De egy kis csínybe még senki nem halt bele, igaz?
Megesik, hogy saját maga szerzi a dalait, többet gitáron vagy zongorán is kísér. Mindegyikbe teljes lényét beleadja, átéléssel adja elő az összeset és addig gyakorol, amíg nem lesz tökéletes minden hang. Az „erősebb részeket” néha a gitárosának kell bevállalnia, mivel Keinek kissé érzékenyek a hangszálai, így nem szabad túl erőltetnie őket.
A végtelennek nevezett türelmét egy dolog képes pillanatok alatt semmivé tenni, az pedig azok a pillanatok, mikor több napon keresztül megy egyik interjúról a másikra, ahol arról faggatják, hogy milyen technikával sikerült elérnie, hogy a saját hangszínén kívűl, még két különböző hangon tud énekelni, amik amúgy nem térnek el egymástől nagyon élesen, de észrevehető a különbség, és emellett még több százan körülugrálják. 

Történet: Polgári családba született. Édesanyja tanárnő, apja pedig mérnők. Szerető családban nevelkedett, nem voltak gazdagok, de mindent megkapott, amire csak szüksége volt.
A nagybácsikája viszont lemezkiadónál tölt be fontos szerepet, így Kei egy kis unszolás után megmutatta, hogy mit tud. Négy évébe telt mire rájött, hogy milyen stílusú zenével fog foglalkozni, épp ezért volt szerencsés, hogy olyan korán kezdett el énekelni.
A szülei és a nagybácsi még mindig támogatja őt a háttérből és nagyon büszkék rá, de Kei már nem lakik a családjával. Egyedül él, de mivel imádja az állatokat, gondolkozik valami szőrös baráton.  
Félemei/Gyengepontjai: Retteg tőle, hogy elmegy a hangja, fél a haláltól és attól, hogy elveszt valakit, aki fontos neki.